Azzal indítanék, hogy ma mindössze 3-szor EBÉDeltem. Először a városházi meló után egyedül, majd a vasútállomáson összefutottam (milyen kicsi a világ..) 5 éve nem látott ismerősökkel, nevezetesen Thorstenfiú muterjával meg hugával (Ute+Antschi, ejtsd Ancsi), így együtt utaztunk az ugyan tömött, de mindenképpen magyar viszonylathoz képest 1.osztályon. Még tán tavaly nyár elején tartottam Pestre vonattal egyik kora délután, egyetemre készültem némi papírmunkát elvégezni vizsgaidőszak végén, és véletlen Siófokra érkeztem meg; furcsamód nyugati országrészre ötször modernebb, tisztább stb vonatok járnak, mint keletre; mintha egy láthatatlan (vas)függöny húzódna vhol. Visszatérve jelenlegi történethez, meghívtak ebédelni hozzájuk, így egyenest odamentem, nem szálltam le Dettingennél, hanem következő megálló Bad Urachnál harmadmagammal. Spinat(azt hiszem spenót magyarul) volt a menü tükörtojással, salátával meg krumplival, majdan némi édesség is került az asztalra (r Nachtisch- utóétel), attán szürcsölgettem ifjúságom forró KAPUCSÍNÓJÁT.
Aztán elvittük Th. faterját vmi szemészetre, munkahelyi kóc folytán vmi bibi lett vele, nem érdekes annyira, majdan hazahozott Th. (aki fél6-ra ért haza reggel discobol, és fél8-kor kelt(ettem), hogy bevigyen Reutlingenbe, mert Lars kocsiját most nem vállaltam, hiszen nagyon havas a pálya, a TÉLIGUMIt meg felejtsd el, öcsém..
RATHAUS városházi árokásásom véget ért, tegnap kis késéssel CSUKAfejessel ugrottam be az irodába, majd egy 2 órás megbeszélésen vettem részt, ahol a svábbogarak ZÜMMÖGÉSét hallgathattam, kérdezték is mennyire értem, mert nem rendes németet toltak, hanem ezt az alpesi gány vmit.. de ki kellett őket ábrándítanom, hogy a dettingeni tájszóláshoz vagyok hozzászokva, így az ő szövegük nagyjából érthető( el is telt hamar a 'munkaidő'). Aztán írtam pár mailt magyarul, majd lefordítottam néhány emailt németről magyarra; ja, mai volt a legdurvább, egyik magyar művészgyerek válaszolt mailemre, de olyan művészi meg szakzsargonnal, hogy olykor magyarul sem értettem. Mindenesetre azt mondta Petra, akinél tevékenykedtem, hogy nagyon jól sikerültek a fordításaim, így képzeletben körbeNYALTA önbizalmam :-)
Összefoglalva, nem vmi hálátlan feladatokat kaptam, csomó alkalommal német, ill angol nyelv(nem)tudásomra kellett (volna) támaszkodnom, így megérte a balhé; nomeg mint már említette, pár órányi melót feltehetően megspóroltam nekik. Ja és ajándék gyanánt kaptam egy igencsak fain táskát, benne néhány apró ajándékkal, kedvesek voltak nagyon az ott dolgozók.
Miután hazahozott Thorsten, Lalle is megérkezett melóból, majd mondta h mennünk kell kajolni nagymuterékhoz, mert GULASCH vár ránk. na mondom király, a mérlegre biztosan nem fogok ráállni egy ideig; ott is csomó finomság, bár nem mondanám, hogy magyar gulyást ettem : zsáknyi csőtészta, jópár darab kis szelet disznóhús, szaft nuku, mellé köretnek zöldségtál volt saláta paradicsom kevés tán hagyma, uborka ilyesmi. Amennyit tudtam, megettem, de mondtam az ÖREGlánynak, hogy tele vagyok :-)
2-3 héttel ezelőtthöz képest igencsak fejlődhetett a beszélőkém és hallókám, relatíve sokat társalogtunk.
Aztán most itt vagyok, emésztem a kiadós táplálékot, aztán nemsoká asszem felcsatolom a lécet és kerülök egyet a környéken, mert ez már tarthatatlan állapot :-) azt hiszem, lassan több mint egy hete nem ittam alkoholt (ki is tisztult a szervezetem végre), de azt hiszem ma vmi csak csurran-cseppen :-)
Mahtausen-t DERELYE-nek láttam lefordítva egy kis könyvben, de azt nem levesbe szoktuk dobni, ugye?? nekem ilyen zsemlemorzsás töltött, tésztából készült cucc ugrik be róla. Vélemény?
Kb itt is úgy eshet a hó, mint nálatok, egyik reggelre hirtelen 15 cm hó termett a semmiből, azóta télies idő köszöntött be.
